A kellő gondosság felméri a vállalkozás teljesítményét

A kellő gondosság (due diligence) egy olyan módszer, amelynek során egy üzemet bizonyos tények részletesen ellenőriznek. Kellő gondosságot (due diligence) végeznek működési eltérések esetén, vállalatfelvásárlás esetén, de akkor is, ha a hitelfelvételt banki dokumentumok és vállalati bejelentések sablonjaként használják.
A kellő gondossággal végzett második fél általi audit minden területén, a függetlenséggel párosulva, mélyreható módszert kínál egy vállalkozás állapotának értékelésére.
Az átvilágítás során a következő területeket lehet elvégezni:
(a pénzügyi területen ezeket a Synerconnal együttműködve végzik)
• Technikai átvilágítás
• Pénzügyi átvilágítás
• Gazdasági átvilágítás
• Jogi átvilágítás
A kellő gondosság részletes leírása (a Wikipédia szerint)
A kellő gondosság gyakorlati megvalósítása

A DD tényleges megvalósításához az eladandó vállalat egy adatszobát hoz létre. Ez az adatszoba tartalmazza az összes olyan dokumentumot, amelyet az eladandó vállalat a vevő vállalat rendelkezésére kíván bocsátani.
A kellő gondosság vizsgálatának elemzési fókuszai

Ha egy vállalat egy másik vállalatot vagy annak egy részét szeretné megvásárolni vagy átvenni, általában előzetesen elvégzik a vállalat értékelését (SWOT-analízisét). A hangsúly nem a listák szabványosított feldolgozásán kell, hogy legyen, hanem a potenciális vásárló felvásárlási céljai és befektetési hipotézisei alapján egy olyan munkatervet kell kidolgozni, amely elsősorban a kezdeti hipotéziseket vizsgálja.

Az átvilágítás végrehajtásának elemzési fókuszát tekintve különbséget lehet tenni a vétel/eladás és a vétel/eladás között a pénzügyi befektetők és a stratégiai befektetők nézőpontja szerint.
Az elemzés a stratégiai befektetők szemszögéből fókuszál
• A munkavállalók képzettsége és a változásra való hajlandóságuk
• A vállalat vagy a vállalkozás egy részének egyértelmű céljainak megléte
• A költségvetések egyértelmű elosztása
• Zárt vagy nyílt információs politika és vállalati kommunikáció otthon
• Dokumentált folyamatok és folyamatorientáció
• Ügyfél-elégedettségi szint és mérőműszer megléte
• A munkavállalói elégedettség szintje és a munkavállalói felmérés megléte
• Értékelje a vállalat eredményeit és mérlegeit
Az elemzés a pénzügyi befektetők szemszögéből fókuszál
• A vezetés és a vezetők minősége
• A vállalat társadalmi és társadalmi felelősségvállalásának / nyilvános imázsának felmérése
Az eredmények, a működő tőke és a pénzforgalom szezonalitása
• Nettó adósság, figyelembe véve a mérlegen kívüli kötelezettségeket, a függő kötelezettségeket, a pénzügyi kötelezettségek alulértékelését és az eszközök túlértékelését
• A minőségirányítás meglétének felmérése az otthonban
• Jogi, különösen adójogi, munkajogi és társasági jogi, vállalati struktúrák elemzése és értékelése kockázatelemzés és tervezés optimalizálása céljából.
Az elemzés fókusza a saría-kompatibilis pénzügyi befektetők szemszögéből
• A saría előírásait nem betartó ügyfelek és beszállítók azonosítása
• A szerződésekben szereplő kamatelemek azonosítása, például: kölcsönkamatok, késedelmi kamat stb.
Amint a kritériumok listája mutatja, a vállalat jövedelemtermelő ereje önmagában meglehetősen alárendelt szerepet játszik. Fontosabbak – különösen a magántőke-befektetők számára – a „puha” tényezők, mint például a jelentéstétel minősége (DD jelentés) vagy a költségvetések sokat emlegetett, egyértelmű elosztása.

Az eredményeket egy Dataroom-jelentésben összegzik a vevő számára. Ez jelzi az eladandó vállalat észlelt erősségeit és gyengeségeit. A számszerűsíthető eredmények beépülnek a vállalatértékelésbe, és így a felvásárló ajánlati árának meghatározásába. Ezzel szemben a nem számszerűsíthető eredmények mentességi nyilatkozatok és garanciák követeléséhez vezetnek a vállalat adásvételi szerződésében.
Átvilágítási jelentés vázlata (példa)
1. ellenőrzési feladat
2. az audit hatóköre
3. A tervezett tranzakcióval kapcsolatos alapvető információk
4. A tranzakció célja és célkitűzése
5. elemzés:
a) a jogi helyzet (jogi átvilágítás)
b) az adózási helyzet (adóátvilágítás)
c) a pénzügyi helyzet (pénzügyi átvilágítás)
d) piac, iparág és stratégia (piaci/kereskedelmi átvilágítás)
e) környezeti kompatibilitás (környezetvédelmi átvilágítás)
f) Biztosítási fedezet (biztosítási átvilágítás)
g) Műszaki (műszaki átvilágítás)
h) az alkalmazottak helyzete (emberi erőforrás átvilágítás)
6. Összefoglaló eredmény
7. záró megjegyzés
8. melléklet

Mivel a jelentéseket általában különböző tanácsadók írják, nem valószínű, hogy a különböző funkcionális átvilágítási eredményeket egyetlen jelentésben összegzik.